„Az erős színészi jelenlét mellett a végtelen hómezők és a zárt terek kontrasztjára bátran építő remek operatőri munka, az általános szótlanságban kétszeres erővel csattanó rövid, de életszerű párbeszédek, és a történethez logikusan illeszkedő keserű happy end teszik teljessé a szívbe markoló élményt.”
